A számológépek megjelenése előtt mindenki egy rudakból és rajtuk a kis golyókból álló kis készüléken számolt a golyókat tologatva. Az abakusz a historikusok szerint az első számolóeszköz, amelynek ősi formáit szinte minden ókori kultúrában megtalálták. Általában néhány vékony rudat-pálcát tartalmaz, amelyek mindegyikén meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható korong vagy golyó található. Ezek segítségével végzi el a kezelő az összeadás, a kivonásműveletét. A szorbán az 1600-as években fejlesztették ki japánban amely nagyon hasonlít az abakuszra, (a kínai suanpan volt az elődje) de több pálcikából és így több golyóból áll, és ezért sokkal összetettebb számolás végezhető vele.
A szorobánt az asztalra fektetve, fél kézzel számolnak rajta. Páratlan számú rudat tartalmaz, melyeket egy keret vesz körbe. Hajlékonyabban kezelhető, de több tudást igényel, mint európai rokonai. A suanpanhoz hasonlóan még ma is használják, az elektronikus zsebszámológépek elterjedése ellenére. Magyarországon 1990-ben jelent meg, és azóta a matematikatanításban is használják. Versenyeket 1996 óta rendeznek, és az érdeklődés évről évre nő. Ma már Magyarországon is lehet szorobánból Kyú vizsgát tenni; az eredményt igazoló oklevelet Japánban állítják ki.
Mr. Kató már több mint 77 éves de még mindig a hagyományos technikával készíti a szorobánt, A hagyományos kézműves módszerek még mindig helytállóak, és az abakuszt óvatosan készítik az anyagok kiválasztásának végére. Az anyagok teljesen természetesek, és a nyírfajták leginkább Tochigi, Gunma, Saitama, Iwate prefecture vagy distglium racemosum származnak Kagoshima prefektúrából. A keret ebony, Macassar ebony vagy speciális megerősített rétegelt lemezből készült, míg a rudak feldolgozott bambusz vagy korom színű bambusz. Általános gyártási folyamat 1. Gyöngyök előállítása 2. A rudak készítése 3. Keretszerelés 4. Keretfeszítés 5. Felső és alsó keretek.
Kérlek oszd meg
