Kitör a pánik ha a sercegő, percegő vagy kopogó hangok mellett faliszt port találunk a lakásban, majd egy kicsit jobban utánanézve észrevesszük az apró lyukakat a fa felületén. Ilyenkor persze egyből mindenki arra gondol, hogy szú van a fában. Ilyenkor jogos a riadalom, mert egyrészt nagyon zavaró például hallgatni folyamatosan ezeket a zajokat, főleg éjszaka amikor csendnek kéne lennie, ezek a zajok pedig szinte az agyunk mélyére hatolnak. De sajnos az emberek keveset tudnak ezekről a farontó bogarakról, így hibásan mindenki a szú ténykedésére gondol. De akkor mi is okozza ezt és hogyan akarunk védekezni az ellen amit nem is ismerünk.
A fa egyik legnagyobb károsítója valami bogár féle, amitől azért retteghetünk, mert belülről zabálja fel a fát, meggyengítve azt, tönkretéve mindent ami fából készült. Nem kíméli a tetőtérben a gerendákat, a képkereteket, a fából készült bútorokat, a régi faszobrokat, ajtókeretet, mindent tönkretesznek, elcsúfítanak ezek az igazi zabáló gépek. Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk védekezni ellenük, ismernünk kell egy kicsit ezeket a farontó bogarakat, életciklusukat.
Közös jellemzőjük ezeknek a farontóknak, hogy lárvaként kezdik az életüket a fa belsejében, rengeteg járatot rágva a fába táplálkoznak és növekednek. A környezeti tényezőktől függően ezek akár 2-20 évig is elvannak a fa belsejében és csak zabálnak és zabálnak, más dolguk sincs. Majd egyszer eljutnak abba az állapotba amikor már kifejlődnek, és átalakulnak a lárva állapotból rovar állapotba, ilyenkor kirágják magukat a fából, csúnya lyukakat hagyva a fa felületén, és párosodnak, majd a petéket lerakják a fába rágott lyukakba, és kezdődik elölről minden, csak most már nem 1-2 lárva fogja zabálni a fát, hanem nagyon sok. Amikor zabálnak, akkor a fa elporlik, és egy por szerű anyag marad utánuk a járataikban és abból kihullva is. Sokszor csak ezt vesszük észre.
Amíg a felületi, például mechanikai elváltozások szembetűnők, addig a bogarak károsítása általában alig észlelhető. Amikor már a táplálkozásukkor keletkező, finom furatlisztet (nevezhetjük „rágalomnak” is) látjuk a tárgy körül, vagy kirepülőnyílásokon át távozott bogarakat találunk, addigra felszín alatt már általában komoly, gyakran visszafordíthatatlan károk keletkeztek.
Nézzük meg egy kicsit jobban hogy milyen bogarak rontják a fát.
1 = közönséges múzeumbogár (Anthrenus museorum), 2 – hosszúszőrű törpeszúfarkas (Korynetes caeruleus), 3 – barna falisztbogár (Lyctus brunneus), 4 – apró kislisztbogár (Tribolium madens), 5 – kis kopogóbogár (Anobium punctatum), 6 – nagy álszú (Xestobium rufovillosum), 7 – dohányálszú (Lasioderma serricorne), 8 – közönséges tolvajbogár (Ptinus fur), 9 – szűzporva (Reesa vespulae) (fotó: Németh Tamás)
A legjellemzőbb farontók az álszúfélék (Ptinidae), a csuklyásszúk (Bostrichidae), a gyászbogarak (Tenebrionidae) és a cincérek (Cerambycidae) családjából kerülnek ki. A nem megfelelően kezelt faanyagban könnyen megtelepedhetnek, így veszélyes kártevővé válhatnak. Más bogárcsaládok, például a múzeumbogarak (Dermestidae) lárváinak fejlődéséhez állati eredetű táplálék szükséges. Köztük sok faj könnyen válhat raktári kártevővé, különféle ragasztók felhasználásával készült könyveket, szőnyegeket vagy például a festővásznat is károsíthatják.
A szúfarkasok (Cleridae) egyes fajai viszont a száraz fában fejlődő bogarak lárváira és kifejlett formáira, azaz imágóira vadásznak. Kárt ugyan nem okoznak, de jelenlétük más fajok előfordulását bizonyíthatja.
A kereskedelemben számtalan rovarirtószer kapható az aktív rovarfertőzés megszüntetésére, esetleges megelőzésére, ezeket azonban nem restaurátorok és műtárgyakkal foglalkozó szakember számára fejlesztették ki. Az elérhető szerek általában komoly vegyi anyagok, amelyek kémiai kölcsönhatásba léphetnek az egyes műtárgyalkotókkal. A kezelések utáni leggyakrabban előforduló elváltozás a fémek korróziója, a festékek elszíneződése, a kötőanyagok és lakkok megpuhulása, oldása, gyengülése. Ha tisztában vagyunk ezekkel a következményekkel, akkor már megfontoltabban foghatunk hozzá a kártevő-mentesítéshez.
Szerencsére nem reménytelen a helyzet. Világszerte kísérleteznek alternatív eljárásokkal. Ezek közül az oxigénelvonásos módszer bizonyult a legmegfelelőbbnek. Ez a rovarok irtása mellett az oxigénre érzékeny anyagok hosszútávú tárolására is kiváló megoldás jelent. A körülöttünk lévő levegő 21 százalékban tartalmaz oxigént. A terjedőben lévő módszer lényege, hogy olyan zárt teret alakítsunk ki, ahol huzamosabb ideig ennél sokkal alacsonyabb, körülbelül 0,5-0,1 százalék között tudjuk tartani az oxigénszintet. Megfelelő anyagokat használva és néhány szempontot figyelembe véve ez az a módszer, amely biztonsággal alkalmazható műtárgyak esetén is.
Oxigénelvonás a gyakorlatban (forrás: MuseumPests.net)
Három különféle eljárást különböztethetünk meg az ún. anoxiás kezeléseknél. Az elsőnél olyan gázokkal öblítik át a zárt teret, amik kémiai reakciókban nem vesznek részt – ilyenek a nitrogén és az argon. A másik eljárásnál valamilyen oxigént abszorbeáló anyagot, legtöbbször vasport használnak, ami kémiai reakciók során megköti a levegőben lévő oxigént. A harmadik módszer az előbbi két eljárás keveréke. Ott először átöblítik a teret, amíg elég alacsony nem lesz az oxigénszint, majd a fennmaradó oxigént abszorbensekkel megkötik.
De miért is fontos tudnunk, hogy a kislisztbogár a tettes, avagy dohányálszúval van dolgunk? A különböző bogárfajoknak más és más az ellenálló képessége az oxigénszegény környezettel szemben, amit erősen befolyásol a hőmérséklet is. 15°C alatt nem is érdemes ezen a módszeren gondolkodni, mivel ekkor a bogarak inaktív állapotba kerülnek, és így nagyon hosszú időt kibírnak az oxigénszegény helyen. Az ideális kezeléshez 20–25°C szükséges, ennél magasabb hőmérséklet már a műtárgyakat károsíthatja. Viszont jó tudni, hogy minden 5°C emelkedés 50 százalékkal csökkenti az időtartamot, ameddig a kártevő elviseli az alacsony oxigénszintet.
Az eltérő tűrőképességgel is számolnunk kell. Jó példa erre a német csótány, ami ugyan nem bogár, de 20°C mellett 5 napig bírja, míg pl. a dohányálszú ugyanilyen alacsony oxigénszintnél 22 napig marad életben. Miután a kártevő kilétét kiderítettük, további tényezővel is kalkulálnunk kell: mennyi idő kell, amíg a műtárgyon belül is kialakul az oxigénszegény környezet. A szakirodalomból ismert adatok szerint ehhez a legtöbb esetben két nap elegendő. A pontos diagnózis a módszer gyakorlati alkalmazásakor lesz jelentős. Nem mindegy ugyanis, hogy egy apró faszobrot vagy egy több méter magas faoltárt mennyi ideig, milyen hőmérsékleten, és mennyi hatóanyag felhasználásával kezelünk.
Xylamon szúölő és megszüntető favédőszer
Rovarölőszert tartalmazó oldószeres impregnálószer. Valamennyi fakárosító rovart megbízhatóan elpusztítja.
Teherhordó faszerkezetek, gerendák, tetőszerkezetek és más hasonló faanyagok mentesítése és védelme mindenféle fakárosító rovaroktól, szuvasodástól. Nem használható élelmiszerrel, evőeszközzel, fehérneművel, ágyneművel, takarmánnyal érintkező fafelületek kezelésére, illetve gyerekjátékokra. Átfesthető: 4 hét után.
Felhasználási útmutató:
Felhordás: Ne hígítsa ! Felhordható ecsettel, rövid idejű mártással vagy elárasztással. Szórásos felhordást csak arra feljogosított ipari üzemek végezhetnek. Teherhordó faszerkezeteket injektálással bárdoló faragás után háromszor kiadósan át kell festeni a szerrel. Összekötő és falazati gerendák és egyéb vastag faanyagok esetén furatképzéses impregnálás szükséges.
Száradási idő: A levegő és fa hőmérsékletétől és nedvességtartalmától függően a kezelt fa kb. 24 óra elteltével munkálható meg, legkorábban 4 hét után festhető át. A teljes átszáradás 8 naptól több hónapig terjedhet, ezalatt az idő alatt a környezet nem kap biocid terhelést, csak szaghatással kell számolni. A kezelt bútorokat javasolt néhány hétig fedél alatt szabadban szellőztetni.
Nem alkalmazható: Játékok, méhkasok, hajtató- és üvegházak faszerkezeteinek valamint élelmiszerekkel, takarmánnyal közvetlenül érintkező faanyagok védőkezeléséhez. Nem használható olyan bútorokhoz, melyben élelmiszert, evőeszközt, fehérneműt vagy ágyneműt kívánnak tárolni..
Jobeck : A német Jobeck cég ezért fejlesztette ki évszázados tapasztalatok és a legújabb tudományos ismeretek felhasználásával aktív faanyagvédő szereit. E termékekben kizárólag természetes növényi hatóanyagok gondoskodnak a károsítók elleni védelemről és a faanyag tartós konzerválásáról.
A szer, amelynek összetételét a Német Szabadalmi Hivatalnál is levédették, különböző fenyőtűkből, tömjénből, szegfűből, télizöldből és egyéb növényekből kivont éterikus olajokból áll. Így maga a természet biztosítja a hatékony alapanyagot a faanyag rovarok és gombák elleni védeleméhez. A Jobeck aktív faanyagvédő konzerválás ideális megoldást biztosít a fa szerkezetének természetes és tartós megőrzéséhez. A speciális impregnálószer összetétele és hatóanyagai révén azonnal és mélyen beszívódik a fába. Alkotóelemei aktívan működnek és rövid időn belül megsemmisítik a faanyagban már benne lévô szút és más rovarkárosítókat, ugyanakkor hosszan tartó védelmet is biztosítanak a további szú, rovar- és gombakárosítással szemben. Az éterikus olajak víztaszítóak, s kültérben is védelmet nyújtanak a gombásodás ellen. A faanyagvédő szer nem tartalmaz a szervezetre káros, mérgező, egészségre káros összetevőket. A növényi kivonatok intenzív illatot árasztanak, ezért a kezelt faszerkezeteket és a helységet az impregnálás után ki kell szellőztetni.
A szalmiászesz a régi bútor asztalosok kedvelt szere volt. Szúrós szagú anyag, amely mélyen behatol a fába. Beltéri alkalmazását nem ajánljuk az erős szaga miatt. Benzin és terpentin amit még lehet használni, de ezek nagyon veszélyesek, rendkívül könnyen meggyulladnak, a szaguk is igen tartós.
EMBALAN HAUSBOCK BV (P-11): Oldószeres, 10% hatóanyagú favédőszer farontó rovarok ellen. Megelőző és megszüntető védelmet ad. Felhordás mázolással, bemártással, bemerítéssel, fürösztéssel, áztatással, telítéssel, injektálással, szórással. Bútorok és műtárgyak kezelésére kiválóan alkalmas
EMBALIT PC (P-19): Vizes és oldószeres változatban – ,10% hatóanyagot tartalmazó, megelőző és megszüntető védelmet nyújtó favédőszer. Különösen alkalmas farontó gombák, kékülést okozó gombák és farontó rovarok ellen kül- és beltérben. Felhordható mázolással, bemártással, merítéssel, telítéssel és szórással – Színtelen felületet ad. Átvonható diszperziós festékekkel, minden lakkal és lazúrral, 8 napos száradás és próbafestés után.
A mikrohullámú sütő is alkalmas a farontó bogarak ellen kisebb tárgyak esetén. A száraz fát nem károsítja 1-2 perces használattal. Viszont a bogarak, lárvák, bábok testnedvei 80-100 C fokra felhevülnek, így elpusztulnak.
Kérlek támogasd a Hobbiasztalos blogot a Patreonon keresztül.
Kérlek oszd meg