Nagyon sokan, még profi asztalosok sem tudják, hogyan kell kezelni a vágódeszkát. Ha még a profi asztalosok sem tudják akkor mit várunk el egy egyszerű háziasszonytól. Pedig nagyon fontos a helyes kezelése különben olyan ételmérgezést kaphatunk hogy attól arrébb koldulunk.
Először is tisztázzuk azt, hogy mi a vágódeszka és mi nem. Ez nem vágódeszka, hanem csak egy sima deszka. Pedig ez vágódeszkának tűnik de nem az.
Az igazi vágódeszka szegmentálással készül, többször összeragasztják a fa csíkokat, majd keresztben újra felszeletelik, elforgatják a csíkokat 90 fokkal, majd újra összeragasztják. Ekkor a fa bütüje kerül a vágófelületre. Ez az alábbi képeken jól megfigyelhető mintázatot eredményez. Ha más színű faanyagokkal kombinálják, akkor csodálatos mintákat lehet létrehozni.
De ez csak a külcsín miatt készítik többféle színű faanyagból. A lényeg nem ez, hanem a felület viselkedése használat során. Ha sima deszkán vágunk késsel akkor a kés éle barázdákat vág a felületen, a fa elemi szálait átvágja, így a deszkán előbb utóbb a deszka közepénél egy mélyedés keletkezik, mert elforgácsoljuk az elemi szálakat keresztben. Ez nem csak csúnya, de a hepe hupásra kikopott felületet nem lehet rendesen tisztítani sem. A barázdákban benne maradnak a szabd szemmel nem látható húscafatok, vér, és zöldség maradványok, amik bomlásnak indulnak és már kész is az ételmérgezéshez a tökéletes felület.
Az igazi vágódeszkán a bütü felület van felül a vágó felületen. Ha ezen vágunk akkor ott is keletkezik vágási nyom de a használat során ezek folyamatosan bezáródnak a mellettük történt vágás miatt. Sokkal kevesebb ételmaradék tud megragadni a nagyságrendekkel kevesebb vágatokban.
Miután tisztáztuk, hogy mi a vágódeszka és mi nem, nézzük meg, hogyan kell ezeket kezelni és használni.
Sokan azt mondják, hogy nem kezelik semmivel a felületet, mert a fa alaptermészeténél fogva elszívja a nedvességet, és így nem biztosít elegendő nedvességet az erjedési folyamatoknak. Pedig ez nem így van. A fa ugyanis megtartja magában a nedvességet és folyamatosan tudnak szaporodni a baktériumok a felületen ezen kevés nedvességtől is amit a fából nyernek vissza.
Sokan azt mondják, hogy erős forró mosószeres vízzel mossák el a deszkát, ez sem jó, mert vannak olyan baktériumok amelyek a 100 C fok feletti hőmérsékletre sem pusztulnak el, így újra tudnak szaporodni az elmosás után. A mosószer valamit használ, de a mélyedésekben lévő bacikat az sem fogja elpusztítani teljes egészében. Ezt már sok sok labor kísérletekkel bebizonyították.
Sokan azt mondják, hogy sima étolajjal kezelik a felületet. Na ennél rosszabb tanácsot nem is lehetne adni. Az étolaj a levegőn elkezd avasodni, és tökéletes táptalajt biztosít a baktériumok szaporodásához. Ezt az étolajas kezelést messziről kerüljük el, és hangosan tiltakozzunk ellene ha valakitől ilyen hozzá nem értő hülyeséget hallunk.
Már készítettem jó pár szegmentált vágódeszkát. Minden alaklommal a méhviasz-parafinolaj keverékkel kezelem.
Méhészektől lehet vásárolni tisztított méhviaszt, pár deka kell csak belőle. Ezt felmelegítem egy kisebb fém edénykében, például egy pixisben, csak annyira, hogy hígfolyós legyen. Ha túlmelegíted akkor be tud gyulladni, úgyhogy csak figyelmesen csináld.
A meleg méhviaszhoz 1:1 arányban adok patikai tisztaságú parafin olajat, (amit patikában lehet megvenni, )elkeverem, átöntöm az egészet egy zárható tetejű műanyag dobozkába, például kisebb, zárható fedelü ételhordóba, majd hagyom kihűlni. Ez a keverék a világ végéig el fog állni, sohasem romlik meg, nem avasodik, és a méhviasznak köszönhetően FERTŐTLENÍTI a vágódeszkát vagy a fa konyhapultot amire rákenjük. A dobozra írd rá mi van benne és mire használható. A spájzban addig tárolhatod amíg a műanyag ételhordó szét nem porlad.
A keverék felhordásához használt tenyérnyi rongy darabot nyugodtan tárolhatod a dobozban, így mindig kéznél lesz, és nem kell új rongydarabot keresned.
Használata : egy puha rongy darabbal kenjünk egy keveset a felületre és dörzsöljük bele mindenhol. Hagyjuk száradni 10 percet, majd puha ruhával fényesítsük át a felületet.
Ha melegen kened fel a vágódeszkára akkor könnyebben beszívódik és mélyebbre a felületbe. Ilyenkor nem fogod tudni felfényesíteni a deszkát. Ezt úgy tudod megtenni, hogy miután kihűlt a keverék és cipőpaszta állagú lett ezzel ismételd meg a bekenést, majd hagy beszívódni 10 percet és utána már tudod fényesíteni.
A nyers fa vágódeszkát első kezelésnél melegen javaslom a keverék felhordását, majd hidegen. Pár havonta érdemes megismételni a kezelést, de akkor már elég ha hidegen felhordani. A felmelegítésnél csak annyira kell megmelegíteni a keveréket, hogy hígfolyós legyen. Ez kb 60-80 C fok.
Ha a vágódeszkát forró mosószeres vízzel mosod el, akkor mindenképpen fel kell frissíteni a felület védelmet melegen majd hidegen!!!! A forró víz és a mosószer lemossa a felületről a védő réteget. Normál használat mellett elég tiszta kézmeleg langyos vízzel elmosni a vágódeszkát , ez nem oldja le a felületről a méhviaszt még. Az elmosás után nem szabad a vágódeszkát szárazra törölni, mert a felpuhult méhviasz réteget ezzel vékonyítod vagy le is törlöd. Hagyd lecsöpögni a deszkát és száradjon meg magától.
Ha így használod a vágódeszkát vagy a fa konyhapulton akkor nagyon finom citrusos illata lesz a méhviasznak köszönhetően amely rendkívül hatékonyan fertőtlenít is.
Az alábbi videóban mtmwood készít profi minőségű vágódeszkát, ennek külön érdekessége, hogy a vágódeszkát lécekkel keretezi be. Ennek az a oka, hogy a keretezés nélküli vágódeszkán nem lehet bárddal húst darabolni, mert széthasítjuk a vágódeszkát, ahogyan a farönköt a baltával is széthasítjuk. A keretezéshez használt léc összefogja a belső részt és nem engedi széthasadni a vágódeszkát. A videó végén látható az is hogy felmelegített keverékkel keni be a vágódeszkát.
Kérlek támogasd a Hobbiasztalos blogot a Patreonon keresztül.
Kérlek oszd meg
