Nagyon sok asztali körfűrész építéséről láttam már videót, és elég sokat meg is osztottam veletek. Ezekben a videókban látottak alapján rendszeresen elgondolkodom, hogy hogyan lehetne jobban elkészíteni a gépet, vagy éppen mit csinálnék másként mert nem tetszik valami megoldás. Ezek a tapasztalatok indítottak arra hogy összefoglaljam nektek a házi készítésű asztali körfűrészek építésénél elkövetett hibákat.
Nagyon sok hobbiasztalos úgy kezdi építeni az asztali körfűrész gépét, hogy vesz egy kézi körfűrész gépet, majd ezt esetleg kicsit átalakítva beépíti egy asztallap alá. Ez akár jó megoldás is lehet szűkebb felhasználási körben de mindjárt kifejtem miért nem jó megoldás.
– A kiválasztott körfűrész mérete az első hibaforrás. Jellemzően barkács kategóriás körfűrészek kis átmérőjű lapmérettel rendelkeznek, még a középkategóriás gépek sem rendelkeznek 190 mm-nél nagyobb lapmérettel. A barkács kategóriánál főleg a 160-165 mm-es a lapméret ami nagyon kevés asztalba építéshez. De még a 190 mm is kevés. Az asztalos munkáknál szükség van arra is, hogy 5 cm-nél vastagabb 7-8 cm vastag anyagot is vágni tudjunk egy menetben, ehhez viszont már nem elég a 190 mm-es fűrészalap, szükséges a 250 mm-es vagy 300 mm-es átmérőjű fűrészlap ha a lapot 45 fokban megdöntve is szeretnénk ilyen vastag anyagot vágni. Ez viszont nagyobb motor teljesítményt is követel, egy 250 mm-es lap esetén az 1.800 W-os szénkefés motor már elegendő, de a 300-as laphoz már kevés, inkább ide már 2.500 W vagy nagyobb teljesítmény az ajánlott, ha nem szeretnénk nagyobb fordulatszám csökkenést tapasztalni vastagabb anyag vágása esetén, ami a vágási felület drasztikus romlását okozza.
– Asztallap vastagsága a másik hibaforrás. Jellemző, hogy 18 mm-es rétegelt lemezből vagy 18 mm-es bútorlapból készítik a gép asztallapját, hogy kellően merev legyen. Elsőre ez is jónak tűnik, de ha belegondolunk akkor ez a 18 mm csökkenteni fogja az amúgy is kicsi vágási magasságot. Erre sok asztali körfűrész építő rájön az építés során, és emiatt elkezdik kimarni az asztallap alsó oldalán a körfűrész helyét, hogy ott vékonyabb legyen az asztallap. Ez valamelyes segít de nem oldja meg a problémát teljesen. Még mindig kicsi marad a vágási magasság.
– Gyenge motor a következő hibaforrás. Amíg kézben használjuk a körfűrész gépet addig jellemzően maximum 1 percig üzemel a gép, mert egy egy vágás után letesszük a gépet, hogy munkadarabot cseréljünk a következő vágáshoz. Ez idő alatt van egy kis lehetősége a gépnek, hogy hűljön a motorja. Ha asztalba építve használjuk ugyanezt a gépet akkor viszont több percig is járatjuk a gépet lekapcsolás nélkül, így elég hamar túl tud forrósodni a motor. Ezt még tetézi az is, hogy a gyenge 1.050-1.500 W-os motorok már alapból jobban melegednek a terhelés hatására, mint mondjuk egy 2.200 W-os vagy 2.500 W-os motor. A barkács kategóriás szénkefés motorok üzemeltetéséi leírásaiban megtalálhatjuk, hogy mennyi ideig történő használat után pihentetni kell a gépet, hogy ki tudjon hűlni.
– A következő hiba a szénkefés motor választása. A szénkefés motoroknak megvan az az előnyük, hogy kisebbek, de jobban melegednek mint a nem szénkefés, indukciós motorok. A szénkefe is hamar el tud kopni huzamosabb használat mellett, ami további hibaforrás.
– A nagyobb zajterhelés is probléma szénkefés motorok esetén. Jellemzően igen hangosak a szénkefés motorok, a legtöbbnek igen erős visító hangja van 5.500 fordulatszám környékén vagy afelett. Ez a hallásunkra is károsabb mint az indukciós motorok jóval csendesebb hangja. Az asztali körfűrészek dobozolása és benne a motor úgy erősíti fel a hangot mint egy hangfal a sima hangszóróhoz képest. A dobozolás hangszigetelése is megoldható lenne, de ezzel egyetlen körfűrész építő sem foglalkozik. Még nem láttam olyan videót, ahol az építő valamilyen hangszigetelést is beépített volna a dobozba.
– A fenti hibaforrásokat és problémákat egy indukciós motor választásával részben meg lehet szüntetni, de ez is újabb problémákat vet fel. Az indukciós motorok jóval nagyobb átmérőjűek és sokkal súlyosabbak is miközben a fordulatszámuk 1.300-2.800 fordulat/perc körül van csak, ami viszont kevés egy asztali körfűrészben. Szép vágáshoz elengedhetetlen, hogy a fűrészlap 5.000-es fordulatszám felett pörögjön. Egy áttételezéssel ez növelhető de a levehető nyomatékot ez az áttétel csökkenteni fogja. Emiatt nem elég egy 1.500-1.700 W környékén üzemelő indukciós motor, szükség van az erősebb minimum 2.500 W vagy afeletti motor használatára.
– A nagyobb teljesítményű indukciós motorok mérete és súlya is növekszik, ez tovább problémákat vet fel a magasságállító és a lap döntését mozgató mechanika építésénél mert jóval erősebbre kell építeni mint egy könnyű motor esetén.
– Az indukciós motorok nagyobb átmérőjűek, ezért nem jó megoldás az, ha közvetlenül a motor tengelyére szereljük a fűrészlapot, mert ez a vágási magasságot korlátozza. A közvetlen hajtás esetén az alacsony fordulatszám sem elegendő, tehát mindenképpen áttételezni kell a meghajtást.
– A nagyobb teljesítményű indukciós motor használata esetén a lakásunk vagy műhelyünk biztosítékainak méretezése is probléma lehet, mert nem biztos, hogy mondjuk egy 2.500-4.000 W-os motor áramfelvételét kioldás nélkül elviseli ha más fogyasztók is terhelik a hálózatot. Főleg az indulás pillanatában fellépő drasztikusan nagyobb áramfelvétel jelent problémát, egy gyors kioldású biztosíték esetén. Megoldás az lehet, hogy kicseréltetjük a gyors kioldású biztosítékunkat lassú kioldásúra vagy nagyobb teljesítményű biztosítékokat szereltetünk be. Ennek viszont korlátja a 16A-es határ, ami a lakossági hálózatnál még ingyenesen biztosítanak az áramszolgáltatók.
– Aki a 16 A-nél nagyobb teljesítményre tart igényt egy fázisú áram esetén annak számolnia kell jelentős többlet kiadásokkal, ki kell cserélni a ház elektromos vezetékezését vagy annak egy részét vastagabb villany vezetékre és a 16 A-nél nagyobb biztosítékok beépítése sem ingyenes már és mérő óra cserére is szükség lehet.
– Az asztallap alapanyaga is probléma. Jellemzően rétegelt lemezből készítik az asztallapot ritkább esetben bútorlapból. A rétegelt lemez hátránya az, hogy nem csúszik eléggé, viszont a bútorlap már jobban csúszik, így egy bútorlapos asztalon sokkal egyenletesebb, akadás mentesebb előtolást tudunk alkalmazni a fűrészelés során. A bútorlap hátrány, hogy hamar karcos lesz és akkor ez az előnye elkezd csökkenni.
Aki eddig figyelmesen elolvasta és átgondolta ezeket a hibaforrásokat, és ezektől szeretne részben megszabadulni a tervezett asztali körfűrészük építése során annak azt tudom ajánlani, hogy ne használjanak szénkefés motort, helyette a rendesen kiszámolt áttétellel rendelkező nagyobb teljesítményű indukciós motort válassza. A motor választásnál a 3 fázisú motorok az előnyösebbek, de nem minden műhelyben van 3 fázis, annak a kiépítési költségei is magasak, ezért sokan nem akarnak áttérni a 3 fázisú áram használatára. Pedig akár tetszik akár nem, a 3 fázisú hálózat használata sokkal előnyösebb mint az 1 fázisú hálózat. Az indok az, hogy egy nagyobb teljesítményű motor indulási áramfelvétele kisebb eséllyel fogja leoldani a biztosítékot 3 fázis esetén. Az indulási áramfelvétel nem lesz kisebb, de legalább nem egy darab biztosítékot terhel hanem 3 biztosítékon oszlik el.
Nekem 3 fázis van a műhelyemben 1 db 16 A-es és két darab 10 A-es biztosítékkal, de a 4 KW-os motorral rendelkező szalagfűrészem még így is leoldja ez egyik 10 A-es biztosítékot indulásnál. Ezt úgy tudtam megoldani, hogy egy lágy indítót építettem be a fűrészbe így nem egy lökés szerű nagy áramfelvétel van hanem egy sokkal kisebb és pár másodpercre elnyújtott indulási áramfelvétel van. Egy ekkora teljesítményű 3 fázisú lágy indító sem olcsó mulatság, annak költségéből a hálózatom bővítése is részben kijönne. A biztosítékokat még így is ki kellett cseréltetnem lassú leoldású biztosítékokra, szerencsére ezt az áramszolgáltató ingyen elvégezte nekem.
Az fa asztallap részben megmaradhat körben, de a körfűrész mozgató mechanika környékén és a fűrészlap környékén 5 mm vastag krómacél lemez asztallapot készítsetek. A krómacél lemez nem rozsdásodik nem kell festeni ami lekophat, és nem csökkenti a vágási magasságot csak 5 mm-el. Ráadásul elég jól csúszik is ami itt előny a sima vaslemezhez képest. Igazán az lenne a legjobb megoldás, ha az egész asztallap krómacél lemez lenne vagy öntvény, de ilyen 5 mm körüli vas öntvény beszerezhetetlen, marad a krómacél lemez.
A fentieken túlmenően nem foglalkozunk a gép építési költségeinek megítélésével, és a hatékony forgácselszívás kiépítésével sem, pedig ezek is nagyon fontos kérdések. Én nem vagyok ellene a házi építésű gépeknek, magam is több gépet építettem már, de minden szempontra figyelembe kell lenni az építés során ha egy jól használható gép építését szeretnénk. Sőt nagyon is javaslom hogy építsetek magatoknak gépeket, ezzel az írásommal arra szeretnélek figyelmeztetni titeket, hogy mennyi problémát kell megoldani.
A sok sok probléma amivel egy asztali körfűrész építése jár mind megoldható de így meg nem lesz olcsóbb a gépünk építése. Mondhatjuk azt is hogy hagyjuk a fenébe az építést, és vásárolunk magunknak egy gyári gépet, de a hobbi kategóriás olcsó gépek ugyanezekkel a hibákkal rendelkeznek. A fentiek figyelembe vételével nézzétek meg a következő videót ami egy jó asztali körfűrész építést mutat, de a gyerekbetegségei ennek is megvannak. Még így is az egyik legszebben kivitelezett gép építését láthatjátok.
Kérlek támogasd a Hobbiasztalos blogot a Patreonon keresztül.
Kérlek oszd meg